2014. november 29., szombat

Mit találunk az interneten?


 A Youtube-on sok hasznos videó érhető el a témában. Ezek a videók a Foglalkoztatási Rehabilitációs Tudástár csatornáján találhatóak.A Foglalkozási Rehabilitációs Tudástár egy tudásmegosztó honlap, amelyen a rehabilitációs hozzájárulás terhére történő foglalkoztatás döntésének érdemi mérlegeléséhez szükséges hasznos információk, módszertani útmutatások, ötletek, tanácsok és foglalkoztatási jó gyakorlatok találhatóak. Ezek felhasználása reményeink szerint szerepet játszhat a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához kapcsolódó előítéletek megváltoztatásában és elősegítheti a megváltozott munkaképességű emberek alkalmazási szándékának emelkedését.



Tehát a videókban található információk megbízhatóak, hitelesek. Lehetnek azonban már elévült részek is, hiszen ezeket a videókat 2013-ban töltötték fel az internetre.


A videóik két csoportra oszthatóak, van egy módszertan csomag, amelyből az érdeklődő megtudhatja, hogy milyen rendszerben működik a rehabilitációs hozzájárulás, hogy működik a toborzás, a kiválasztás. Sok mindent meg lehet tudni a foglalkoztatás tervezéséről, a megváltozott munkaképességűek ellátásairól, a foglalkoztatási stratégiákról és többek között a munkakör tervezéséről. De az említett témákon kívül, még más témakörökről is tájékozódhatunk.


A módszertani ismertetőkön kívül több olyan cég képviselőivel is készítettek videót, ahol dolgoznak megváltozott munkaképességű személyek. Ezekből a videókból megtudhatjuk, hogy milyen arányban foglalkoztatnak megváltozott munkaképességű embereket, illetve különböző foglalkoztatási jó gyakorlatokat mutatnak be, amelyek beváltak a cégüknél. Így betekintést nyerhetünk egy-egy nagyobb vagy kisebb hazai cég működésébe.A szereplő cégek: Szerencsejáték Zrt., Első Business Kontoroll Kereskedelmi Kft. , Cabtec Kft, Pro-Team Kecskemét, Alba Civitan Rehabilitációs Nonprofit Kft. , Star Rehab Kft. , Hódmezővásárhelyi Városellátó és Foglalkoztató Közhasznú Nonprofit Kft. , Erfo Nonprofit Kft, Auchan Magyarország Kft. , Provident Zrt, McDonald’s.Nem csak cégek, hanem iskolák is szerepelnek a felsorolásban.

 Az itt felsorolt cégek csak a töredéke annak a listának, ami itt található:https://www.youtube.com/channel/UCv6prN-Bq_tuKihNWa24W1A


Kiknek ajánlom ezeket a videókat? Mindenkinek, akit érdekel ez a téma, vagy ha van bármi kérdése a foglalkoztatási rehabilitációval kapcsolatosan. És nem utolsó sorban tényleg mindenkinek, hiszen a cégekkel, iskolákkal készített videók sokszor elgondolkodtatóak.

Miért ajánlom éppen ezeket a videókat? Mert megbízható a forrás, rövidek, lényegre törőek.

Forrás:https://www.youtube.com/channel/UCv6prN-Bq_tuKihNWa24W1A

2014. november 27., csütörtök

Kik vehetik igénybe a rehabilitációs mentor szolgáltatásait?

A rehabilitációs mentor szolgáltatásait a megváltozott munkaképességű, aktív korú munkavállalók vehetik igénybe. 
 A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) szerint megváltozott munkaképességű munkavállaló az a személy, akinek "valamely megfelelően megállapított testi vagy értelmi károsodás miatt lényegesen csökkentek a munka vállalására, megtartására és a munkában való előrehaladásra vonatkozó kilátásai".
A kliens először a lakóhely szerinti kormányhivatalhoz nyújtja be a kérelmét, melyben kéri a komplex vizsgálatát. Ezt a Rehabilitációs Szakigazgatási Szerv (RSZSZ) egy komplex bizottsága végzi el, melynek tagjai legalább két orvos, legalább egy fő foglalkozási rehabilitációs szakértő és legalább egy fő szociális szakértő. A vizsgálat során a kliens egészségi állapota és rehabilitálhatósága alapján komplex minősítést kap, melynek kategóriái:
  • A: egészségi állapota 60% fölött van
  • B1: egészségi állapota 51-60% között van és foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható
  • B2: egészségi állapota 51-60% között van és a rehabilitálhatóság szociális szempontú vizsgálata alapján a rehabilitációja nem javasolt
  • C1: egészségi állapota 31-50% között van és tartós foglalkozási rehabilitációt igényel
  • C2: egészségi állapota 31-50% között van, de rehabilitációja nem javasolt
  • D: egészségi állapota 1-30% között van és orvosszakmai szempontból önellátásra képes, kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható
  • E: egészségi állapota 1-30% között van és orvosszakmai szempontból önellátásra nem vagy csak segítséggel képes 
Az a megváltozott munkaképességű személy, aki rendelkezik a fent említett feltételekkel:
  • rehabilitációs ellátásra jogosult (amennyiben rehabilitálható) (-B1, C1-) vagy
  • rokkantsági ellátásra jogosult (ha a rehabilitációja nem javasolt) (-B2, C2, D, E)
(2011. évi CXCI. törvény a megváltozott munkaképességű személyek rehabilitációs ellátásairól.
további tudnivalók: http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:LvGqOdofvS4J:emmiugyfelszolgalat.gov.hu/aktualitasok/rehabilitacios-ellatas+&cd=4&hl=hu&ct=clnk&gl=hu)

Tehát a rehabilitációs folyamatban az a megváltozott munkaképességű személy vehet részt, aki a komplex minősítés alapján a B1 vagy a C1 kategóriába tartozik (pl. mozgáskorlátozott személy, értelmileg akadályozott személy, érzékszervi fogyatékos személy). Ezután a Nemzeti Munkaügyi Hivatal egyéni rehabilitációs tervet készít a kliensnek, és ha szükséges, az RSZSZ rehabilitációs mentort jelöl ki a kliens mellé, aki segít a rehabilitációs terv kivitelezésében. 

Érdemes megváltoztatott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztatnia azoknak a cégeknek, ahol a létszám meghaladja a 25 főt, hiszen ha nem ezt teszi, rehabilitációs hozzájárulást kell fizetnie, melynek összege
964 000 Ft évente hiányzó munkavállalónként. A cégeknél a foglalkoztatottak 5%-át megváltozott munkaképességű munkavállalóknak kell kitennie. Ezen állások betöltését segítheti a rehabilitációs mentor. Ilyen állások lehetnek: bolti kisegítés, alkatrész összeszerelés, hímzés, varrás, mosodai bérmunka, csomagolás, gyertyaöntés, szappankészítés, szövés, egyéb termékek készítése, stb.

2014. november 25., kedd

Mely szervezeteknél dolgozhat?


A Motiváció Alapítvány rendkívül sokféle területen segíti, támogatja a fogyatékkal élő emberek életét. Fő profiljuk a mozgáskorlátozott személyek Személyes segítése, Szállítása, az Akadálymentes Környezet megteremtése, a Jogsegély Szolgálat, különböző programok szervezése, és végül, de nem utolsó sorban a Foglalkozási Rehabilitációs Szolgáltatás.

Utóbbi komplex szolgáltatásukat a Budapesten és környékén élő látássérült, hallássérült és mozgáskorlátozott emberek, illetve valamilyen egészségkárosodással élő budapesti személyek –akiket ennek okán megváltozott munkaképességű munkanélkülinek regisztráltak- vehetik igénybe. Aki ezt igénybe veszi sok szolgáltatásban részesülhet: munkaközvetítés, munkaerőpiaci tanácsadás, álláskeresési tanácsadás, pszichológiai tanácsadás, jogi tanácsadás, információnyújtás szociális ellátórendszerről.
Ezek a szolgáltatások különböző programok keretein belül valósulnak meg. Például a tanácsadások keretein belül, ahol az ügyfelek nem csak a munkavállalásról tájékozódhatnak, hanem a pályaválasztási és képzési kérdéseikre is választ kaphatnak. Ilyen típusú szolgáltatásokhoz sorolhatók még a pszichológiai, életvezetési, adósságkezelési, vállalkozóvá válást segítő tanácsadások. Az ügyfelek álláskeresési technikákat is elsajátíthatnak az alapítványon keresztül, konfliktuskezelést tanulhatnak. Sokféle programot szerveznek, olyanokat is, mint: közösségfejlesztő programok, munkavállalói tréningek, egyéb tréningek, tanfolyamok.

Az alapítvány igyekszik minden lehetőséget megadni a leendő ügyfeleiknek a megfelelő munka megtalálásához, a munkába álláshoz, így az összes szolgáltatásuk ingyenesen vehető igénybe.
Természetesen az épületük teljes mértékben akadálymentesített a kerekesszéket használók számára, illetve a siket ügyfeleik számára jelnyelvi tolmácsot is biztosítanak.

A munka nem merül ki az ügyfelek felé nyújtott szolgáltatásokban, hiszen a munkáltatókat is felkészítik, tájékoztatják a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási lehetőségeiről, illetve az igénybe vehető kedvezményekről.

Ha még többre kíváncsi: http://motivacio.hu/

2014. november 21., péntek

Kitekintés: Rehab Critical Mass

2014. október 19-én először került sor arra, hogy közös felvonulással hívják fel magukra a figyelmet a fogyatékossággal élő emberek és a támogatóik. A Rehab Critical Mass a biciklis Critical Mass mintájára jött létre Kiss Csaba szervezésében. Magyaroszágon közel félmillióan élnek valamilyen fogyatékossággal, és ez nagyjából újabb egy millió embert érint mint családtagot, szakembert, támogatót. Ahogyan a biciklisek szokták, úgy a fogyatékossággal élő emberek, családtagjaik, támogatóik is meg
mutatták magukat, felhívták magukra a társadalom figyelmét. Elvárják az egyenlőséget, akadálymentességet, a munkáltatást, a megfelelő oktatást:
"Elvárjuk a szociális biztonsághoz való jogot! Elvárjuk a Kormánytól, hogy dolgozzon ki olyan rendszert, amelyben reális esélye van minden fogyatékossággal élő embernek arra, hogy munkát végezhessen, és így adófizető állampolgára lehessen az országnak, hasznos tagja a társadalomnak. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy egészséges öntudat fejlődjön ki minden fogyatékkal élő emberben.
Ugyanakkor azt is elvárjuk, hogy akik állapotuknál fogva nem képesek dolgozni, azoknak alanyi jogon a magyar állam biztosítsa a mindenkori létminimumhoz szükséges havi jövedelmet."
Teljes petíciójuk az alábbi weblapon megtekinthető, és online aláírható:  http://www.peticiok.com/rehabcriticalmass
Bővebb információk és kapcsolódó témák: https://www.facebook.com/rehabcriticalmass.hu?ref=ts&fref=ts

2014. november 19., szerda

Mely szervezeteknél dolgozhat?

A bejegyzés célja, hogy bemutatásra kerüljön néhány szervezet, melyeknél a komplex rehabilitációs mentor el tud helyezkedni. (a teljesség igénye nélkül)
Mivel e szervezetek nagyon sokoldalúak, tevékenységük igen szerteágazó itt csak a lényegre térnénk ki. A leírásokban megtalálhatók a szervezetek online elérhetőségei, melyeken bővebb tájékoztatást találhat minden érdeklődő. J

FSZK: Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
-          Megalapítás ideje: 2011. 12.21.   
-  „A Társaság átfogó szakmapolitikai célja a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének, társadalmi integrációjának és komplex (re)habilitációjának elősegítése szakterületi tudásközpont működtetésével, a komplex rehabilitációban közreműködők tevékenységének összehangolásával, az ellátásban közreműködő intézményrendszerek tervszerű fejlesztésével, az integrációt segítő kutató, fejlesztő, módszertani, tanácsadó, szolgáltató és képzési programok megvalósításával.”
 Ennek érdekében igen gazdag tevékenységi repertoárral rendelkeznek, melyet részletesen megtekinthetnek az Alapító Okiratukban:
  http://fszk.hu/wp-content/uploads/alapito_okirat_2014_07_02.pdf
Egy gondolat Tőlük: „Hisszük, hogy ezek a szakmai fejlesztések megkönnyítik a fogyatékos emberek életét az óvodákban, iskolákban, munkahelyeken, sportlétesítményekben, a mindennapi élet egyéb területein.”



Salva Vita Alapítvány:

Az alapítványt Dávid Andrea álmodta meg, azzal a céllal, hogy támogatást nyújtson/nyújtsanak az értelmi sérült embereknek az önálló életvitel és munkavállalás területén.
1996-ban két programot hoztak létre:

-   MHGY – Munkahelyi Gyakornoki Program:. „Az ország 19 településének speciális és készségfejlesztő speciális szakiskolája működteti sikeresen, s már 16 éve működik értelmi sérült fiatalok munkára felkészítő iskolai programjaként. A programmal országszerte több mint 150 munkáltató működik együtt. 
Speciális középiskolákban indították, ahol értelmi sérült fiatalok szerezhetnek szakmát. Így a diákok már tanulmányaik során, normál munkahelyeken tölthetik szakmai gyakorlatuk egy részét, számos különböző szakmát és munkahelyet ismerve meg. Ezt a programot később adaptálták az iskolát már elvégzett, családban, ill. bentlakásos intézményben élő értelmi sérült emberek számára is.
Támogatott Foglalkoztatás: Ez egy igazán alapos és személyre szabható módszer, melyben nagy hatékonysággal tudják a sérült embereket közvetíteni a nyílt a munkaerő-piacra, ahol hosszútávon megbízható munkaerő válhat belőlük.
Az évek során szolgáltatásaik, a szükségletekhez igazodva, kiterjesztették a többi fogyatékossági csoportra, az autizmussal élő, ill. megváltozott munkaképességű emberekre is.



Forrás:

2014. november 17., hétfő

Milyen célokat tűz ki maga elé a rehabilitációs mentor?

A rehabilitációs mentor két fő célja, hogy az olyan embereket segítsen a megfelelő munka megtalálásához, akik korukat tekintve még aktívak, valamilyen sérülés vagy fogyatékosság miatt nem foglalkoztatottak, és részt vesznek a komplex rehabilitáció folyamatában. Ez a folyamat nem lenne sikeres, ha a mentor nem segítené a munkáltatók befogadóbbá válását is.


Egy komplex rehabilitációs mentor célkitűzései nem merülnek ki ennyiben, hiszen rengeteg apró lépés, részfolyamat eredményének tekinthetjük egy ember munkába állását, munkavállalását.
A mentor rendszeresen segítséget nyújt az ügyfélnek, lehetővé teszi számára, hogy megismerhesse a munkaerő-piaci folyamatok megismerését. Folyamatos tájékoztatást ad az ügyfélnek a rehabilitációs folyamat szolgáltatásairól, segít az egyéni munkavállalási stratégia kidolgozásában, információkat nyújt képzésekről, amelyek praktikusak lehetnek a mentoraltjának. Az egyik legfontosabb célja a mentornak, hogy a komplex rehabilitáció folyamatán keresztül eljussanak addig a pontig, hogy az ügyfél érdekelt legyen a munkavállalásban, és hogy alkalmas legyen a munkavállalásra akár a nyílt, vagy a védett munkaerő-piacon.
A mentorok a komplex rehabilitáció során folyamatos személyes részvételükkel, együttműködéssel segítenek. Nem csak az ügyfelekkel tartják a kapcsolatot, hanem más szervezetekkel, a munkáltatókkal, az ügyfelek közvetlen környezetével, hozzátartozóikkal is. Céljuk, hogy az ügyfeleket a lehető leghatékonyabban segítsék a rehabilitációjukban.
A legfőbb cél a megfelelő munkahely megtalálása, ám itt nem zárul le a feladatuk, hiszen a munka megtartásában is segíteniük kell a mentoráltakat.
Összességében elmondható, hogy egy rehab. mentor igen sok célt tűz ki maga és az ügyfele elé, ezek a célok igen sok színűek, és mindig az adott személy képességeihez, tudásához, jellemzőihez igazodnak.


2014. november 16., vasárnap

Komplex rehabilitáció?!

A komplex rehabilitációs mentor fogalmát, képzési feltételeit, feladatait tisztáztuk, ám magára a komplex rehabilitációra, illetve folyamatáról még nem esett szó. E bejegyzés alatt erről tudhatja meg a legfontosabb információkat.
A rehabilitáció meghatározásához DeLisa, Currie, és Martin 1998-as megfogalmazását tartottam a legalkalmasabbnak, miszerint: „a rehabilitáció az a folyamat, amelyben hozzásegítik a az adott személyt, hogy elérhesse teljes maximumát fizikai, lelki, szociális, szakmai, szakmán kívüli és oktatási vonatkozásokban, olyan módon, hogy az összhangban legyen az anatómiai és élettani károsodás természetével, a környezete adta korlátozottságokkal, a saját vágyaival és az életéről alkotott elképzeléseivel.”


 Honnan indultunk, hová érkeztünk? – modellváltás a törvényhozás szerint

Rehabilitációs modell
A modell alanya
Kapcsolódó törvényhozási modell
1.      Orvosi – egészségügyi
A beteg
Jótékonysági: a sérült ember a főleg orvosi egészségügyi szolgáltatások passzív befogadója.
2.      Pedagógiai – képzési
Diák, hallgató
Szolgáltatás-központú: csak speciális szolgáltatásokkal biztosítható a társadalmi részvétel.
3.      Szolgáltatói
A fogyasztó
Képességkibontó: rásegítő szabályozás (pozitív diszkrimináció) szükséges az esélyegyenlőséghez.
4.      Szükségleten alapuló
Az állampolgár
Jogokon alapuló: sem több, sem kevesebb; a sérült ember jogai azonosak a többiekével, a speciális megközelítés mértékét csakis az állapot szabhatja meg.


 „Komplex rehabilitáció az a folyamat, amelynek során a testi struktúráiban és funkcióiban sérült személy képesség válik a megfelelő munka vállalására, megtartására, előmenetelére, ill. a környezet alkalmassá válik a testi struktúráiban és funkcióiban sérült személy befogadására.” (Horváth Péter nyomán a fogyatékosság kezelésével kapcsolatos munkahelyi gyakorlat – ILO tripartit szakértői értekezlet, Genf.)

1. ábra




































Forrás: 
- Könczei György, Kullmann Lajos (szerk.): A (komplex) rehabilitáció alapjai. In:         Fogyatékosságtudományi Tudásbázis (2009), Bevezetés a komplex rehabilitációba. Budapest, Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógia Kar. (Letöltés ideje: 2014.11.15.) (Letöltés helye: http://mek.oszk.hu/09800/09834/09834.pdf)

-          Horváth Péter (2014) előadásanyaga


2014. november 13., csütörtök

Milyen munkát végez a komplex rehabilitációs mentor?

A rehabilitációs mentor a rehabilitációs folyamatban egyaránt vesz részt koordináló, együttműködő szerepben, illetve egy kis szelet jut neki, mint résztvevő.
Ahhoz, hogy valaki megfelelően ellássa mentori feladatait, rendelkeznie kell széles kapcsolati hálóval és együttműködési készséggel egyaránt.

„A rehabilitációs folyamatban résztvevő személy helyzetének, munkaerő-piaci lehetőségeinek feltárása, személyes fejlődésének elősegítése, személyes támogatása, együttműködés a rehabilitációs szolgáltatást nyújtó szolgáltatókkal, szervekkel, személyekkel, munkáltatókkal valamint a rehabilitációs terv sikeres végrehajtásához, az önálló elhelyezkedéshez és a munkája megtartásához szükséges képességeinek megerősítése.”
A komplex rehabilitációról szóló kormányrendelet 11. § (1) bekezdése alapján a mentor feladatai közé tartozik:









Forrás:
-          Horváth Péter (2011). A komplex rehabilitáció társadalmi és szemléleti alapjai. In Nagy Janka Teodóra, Farkasné Jakab Eszter (szerk.). Szekszárdi Szociális Műhelytanulmányok 1. A rehabilitáció komplex szemlélete. (pp. 42 - 43). Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Kar 

-          Ungvárszky Tanácsadó Iroda (2014). Rehabilitációs mentori szolgáltatás. Letöltés ideje: 2014. 11.11. Letöltés helyes: http://ungvarszky.hu/?page_id=1102

2014. november 11., kedd

Kiből válhat komplex rehabilitációs mentor?



Ahhoz, hogy valaki rehabilitációs mentor legyen ajánlott, hogy bizonyos előzetes ismeretek birtokában legyen. Ám nem előfeltétel, mivel érettségi megszerzését követően is megszerezheti a szakképesítést.

Sokféle végzettséggel a kezünkben vághatunk neki a mentori, rehabilitációs mentori végzettség megszerzésének. Főiskolai vagy egyetemi diploma megszerzését követően (részletesen kifejtve lásd lent) egy 3 féléves szakirányú továbbképzés keretein belül sajátítandók el a szükséges ismeretek, amire 2009. óta van lehetőség. Amik például: „Alapozó képzés: Társadalompolitika, Rehabilitációs jog, A komplex rehabilitáció alapjai, Készségfejlesztő tréning I., Államháztartástan, Munkaerő-piaci ismeretek. II. Szakképzési tárgyak: Orvosi rehabilitáció, Mentális rehabilitáció, Pedagógiai rehabilitáció, Foglalkozási rehabilitáció és diagnosztikai eljárások, Szociális rehabilitáció, A rehabilitáció tárgyi környezete, Egyéni rehabilitációs terv készítése, Készségfejlesztő tréning II., Komplex gyakorlat, Gyakorlat feldolgozó szeminárium, Szupervízió”. (felvi.hu)
Az oklevél megszerzését követően van továbbtanulási lehetőség, mégpedig doktori képzés keretén belül, melyet elvégezve doktori fokozatot (PhD) szerezhetnek a hallgatók.


Felsorolásszerű áttekintése a végzettségeknek, melyekkel továbbléphetünk a komplex rehabilitációs mentor szakképesítés megszerzésére: 
























Forrás: 
- Horváth Péter (2011). A komplex rehabilitáció társadalmi és szemléleti alapjai. In Nagy Janka Teodóra, Farkasné Jakab Eszter (szerk.). Szekszárdi Szociális Műhelytanulmányok 1. A rehabilitáció komplex szemlélete. (pp. 45-47 ). Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Kar 


2014. november 10., hétfő

Ki az a rehabilitációs mentor?

Ki is az a rehabilitációs mentor? Legelőször is helyezzük el a rehabmentor mozaikdarabkáját a nagy rendszerben. 
Rehabilitációs mentorra a munka világában van szükség. A munkaerőpiacon leginkább aktív korú, egészséges emberek vannak. Na de mi a helyzet azokkal a megváltozott munkaképességű emberekkel, akik egyébként egészségkárosodásuk ellenére képesek lennének munkát vállalni? A látás-, hallás-, mozgássérült, értelmileg akadályozott, de aktív korú emberekkel? Otthon ülnek, és várják a segélyt, melyből alig tudnak megélni? Miért ne telhetnének hasznosan, munkával a napjaik? Miért ne válhatnának nyitottá a cégek, hogy ezekre az emberekre bízzanak olyan feladatokat, amelyeket ők is el tudnak látni? Ebben segít a rehabilitációs mentor. 
A komplex rehabilitáció folyamatában a "testi struktúráiban és funkcióiban sérült személy képessé válik a megfelelő munkavállalásra, annak megtartására és az előmenetelre, illetve a környezet alkalmassá válik ezen személyek befogadására" (Genf, 2001 alapján Horváth Péter)
A rehabilitációs mentor tehát gyakorlatilag integrálja a klienseket a munka világába, koordinálja ezt a folyamatot, illetve kapcsolatot tart mind a munkavállalóval, mind a munkaadóval. Egyszerű feladatnak tűnik, pedig rengeteg nehézséggel kell szembenézniük...